+36 70 368 7809 2030 Érd, Elvira utca 33.

· Faanyagok  · 2 perc olvasás

Mi a különbség az építőfa, a szárított építőfa és a műszárított gyalult áru között?

Az építőfa a legfontosabb szerkezeti faanyag az építkezéseknél, de nem mindegy, hogy fűrészelt, légszáraz / műszárított vagy gyalult változatot választunk. A cikk bemutatja a két típus közötti fő különbségeket, felhasználási területeket és árkategóriákat.

Az építőfa a legfontosabb szerkezeti faanyag az építkezéseknél, de nem mindegy, hogy fűrészelt, légszáraz / műszárított vagy gyalult változatot választunk. A cikk bemutatja a két típus közötti fő különbségeket, felhasználási területeket és árkategóriákat.

Az építkezések során gyakran találkozhatunk különböző faanyag megnevezésekkel: építőfa, szárított építőfa és műszárított gyalult áru.
De vajon pontosan mit takarnak ezek a fogalmak, és melyiket mikor érdemes választani? Nézzük meg részletesen.


Építőfa – a klasszikus szerkezeti fa

Az építőfa általában fenyőfából (luc, borovi, erdei fenyő) készült, fűrészelt szerkezeti anyagot jelent.
Felülete érdes, nedvességtartalma pedig sokszor magasabb, mert frissen fűrészelt állapotban kerül forgalomba.

  • Nedvességtartalom: 18–60%
  • Felület: fűrészelt, nyers
  • Felhasználás: tetőszerkezet, zsaluzat, tartógerenda
  • Előnye: olcsó, könnyen elérhető
  • Hátránya: száradás közben vetemedhet, repedhet

Szárított építőfa – stabilabb választás

A szárított építőfa már lényegesen jobb mérettartó tulajdonságokkal rendelkezik.
Ezt vagy természetes légszárítással, vagy ipari kamrában érik el.

  • Nedvességtartalom: 12–18%
  • Felület: fűrészelt, esetleg gyalult
  • Felhasználás: teherhordó szerkezetek, tető, vázszerkezet
  • Előnye: kevésbé vetemedik, tartósabb
  • Hátránya: drágább, mint a nyers építőfa

Műszárított gyalult áru – a prémium minőség

A műszárított gyalult faanyag a legmagasabb minőségi kategóriát képviseli.
Ez a faanyag kamrában szárított kb. 10–14%-os nedvességtartalomra, majd négy oldalon gyalult a pontos méret és esztétikus megjelenés érdekében.

  • Nedvességtartalom: 10–14%
  • Felület: sima, 4 oldalon gyalult
  • Felhasználás: látszó szerkezetek, belsőépítészet, bútorjellegű elemek
  • Előnye: mérettartó, esztétikus, könnyen megmunkálható
  • Hátránya: a legdrágább választás

Összefoglaló táblázat

FogalomNedvességtartalomFelületTipikus felhasználásÁr
Építőfa18–60%FűrészeltTető, zsaluzat, szerkezetAlacsony
Szárított építőfa12–18%Fűrészelt/gyalultTeherhordó szerkezetKözepes
Műszárított gyalult áru10–14%4 oldalon gyalultLátszó szerkezet, belsőépítészetMagas

Melyiket válasszam?

  • Ha olcsó megoldás kell ideiglenes vagy kevésbé igényes szerkezetekhez → válassz építőfát.
  • Ha stabilabb, tartósabb szerkezet a cél → érdemes a szárított építőfát keresni.
  • Ha pedig látható, esztétikus felületre van szükség → a műszárított gyalult áru a legjobb döntés.

👉 Az Elvira Tüzép kínálatában mindhárom típus megtalálható, így a felhasználás céljától függően tudsz választani.


Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)

Miért fontos a fa nedvességtartalma?

A fa nedvességtartalma meghatározza a mérettartást, a repedésre való hajlamot és a teherbírást.
A nyers építőfa száradás közben vetemedhet, míg a műszárított fa stabilabb és tartósabb.


Mennyi a szárított építőfa nedvességtartalma?

A szárított építőfa általában 12–18% nedvességtartalmú.
Ez már alkalmas tartós, mérettartó szerkezetek építésére.


Mi a különbség az építőfa és a műszárított gyalult áru között?

  • Az építőfa nyers, fűrészelt, gyakran magas nedvességtartalmú anyag.
  • A műszárított gyalult áru viszont ipari kamrában szárított, pontos méretű, 4 oldalon gyalult, esztétikus faanyag.

Milyen fát érdemes tetőszerkezethez választani?

Tetőszerkezethez a leggyakrabban lucfenyő és borovi fenyő építőfát használnak.
Ha fontos a tartósság és mérettartás, akkor szárított vagy műszárított építőfa az ajánlott.


Létezik-e „szárított építőfa” mint hivatalos fogalom?

Igen, a kereskedelemben használják.
Ez általában olyan fűrészelt szerkezeti faanyagot jelent, amelyet légszárítással vagy műszárítással a természetes egyensúlyi nedvességhez közelítettek.


Mikor érdemes műszárított gyalult árut venni?

Olyankor, ha a fa látszó helyre kerül (pl. belső tér, látszó gerenda, terasz szerkezet), vagy ha nagyon fontos a mérettartás és az esztétikum.


Melyik a legolcsóbb és melyik a legdrágább faanyag?

  • Építőfa: a legolcsóbb, de kevésbé tartós.
  • Szárított építőfa: közepes árkategória, jó kompromisszum.
  • Műszárított gyalult áru: a legdrágább, de a legjobb minőséget adja.

Related Posts

View All Posts »
Faanyag minőségek magyarázata

Faanyag minőségek magyarázata

Mit jelent az AB-VEH vagy AB-EN faanyag minőség? Miben különböznek, és mikor melyiket érdemes választani? Teljes útmutató az Elvira Tüzépen kapható faanyagok minőségeiről.

Mi az a BSH fa és mire jó?

Mi az a BSH fa és mire jó?

A BSH fa egy kiváló statikai tulajdonságokkal rendelkező, rétegragasztott faanyag, amely különösen alkalmas szerkezeti építkezésekhez. Ismerd meg előnyeit közérthetően.